Az utcán járva sokszor találkozunk olyan hirdetésekkel, de az internet hálózatán is, ahol különböző cégek okos házakat, okos lakásokat hirdetnek.

Sokakban felmerül a kérdés, hogy mi ez, illetve miről is van szó ?

Ha az építészet történetét nézzük, akkor évszázadok alatt alakult ki az a technológia, technika, amelynek eredményeként csodálatra méltó, óriási építmények jöttek létre.

Ilyenek voltak a római korban a vízvezeték hálózatok (például Tunézia szántóföldjén ma is megtalálható), a melegvizes fürdők, anfiteátrumok, paloták, Európában a katedrálisok…stb.

Ha a palotákat vizsgáljuk, úgy számtalan kérdés merül fel bennünk… hogyan szellőzött egy  mediterrán térségben, hogyan fűtöttek például egy orosz időjárási körülmények között, vagy milyen módon került az épület belső tere megvilágításra ?

Ha a magyar főúri kastélyokat vizsgáljuk, úgy lassan mindenre választ kapunk.

Például: a kályhák kürtői a falban voltak beépítve, a meleget adó díszes felület (kerámia cserép) a szoba terében volt és a fűtés kívülről, a folyosóról történt, amelynek anyaga fa volt. Akkoriban volt bőven fa. A főúri konyhákban ugyanez valósult meg, csak „sparhelt” formájában, vagy grillező hely (agyaggal körberakott tűztér) kialakításával.  És hogyan

hűtöttek ? Még gyerekkoromban is láttam, jártam benne, amely egy földbe süllyesztett és nádtetővel ellátott „pince volt. A fala vagy agyagos föld volt, vagy vályog, vagy régi méretű téglából építették. Bizony nagy nyári melegben is kellemes hőmérsékletet biztosított, a zöldség, tojás, gyümölcs, hús sokáig elállt benne. Később, amikor már jeget is gyártottak, akkor a jeges dézsákat helyezték el benne, ezzel is hűtötték a bent lévő levegőt, vagy a fagylalt tégelyét.

Hosszú út vezetett el az okos házakig, persze ehhez kellett a piaci igény is, valamint a költségek, árak változása.

Ha belegondolunk, akkor Ferenc József császár életének nagyobb része úgy telt el, hogy a Hofburgba nem volt a vezetékes víz bevezetve, tehát Őfelsége a királyné sürgetése ellenére a lavorban mosdott.

Nincs új a nap alatt, megjelentek az okos házak:

Mindenekelőtt ez olyan lakóházat, építményt (irodaházat) jelent, amely a lehető legoptimálisabban van megépítve, tehát nagyon gondos tervezést, kivitelezést jelent.

Gondoljunk bele, ha van egy 35 m2 – es nappalink, mondjuk 2, 65 m magas mennyezettel, milyen közérzettel lehetne egy ilyen lakásban lakni ? Sok esetben a megrendelő kiköti azt is, hogy a terv készítésével egyidejűleg makettek is készüljenek azon célból, hogy tényleg mindenre kiterjedően lehessen az adott lakóház, lakás terveit véglegesíteni. Ez határozza meg a szükséges és optimális anyagszükségletet, az épületgépészet, villamoshálózat kiépítését.

Le kell szögezzük, hogy egy úgynevezett okosház megépítése jóval többe kerül, mint relatíve egy hagyományos lakóház építése.

Az okosház ismérvei

Az épület megfelelő tájolású legyen, ezzel sok mindent meghatározhatunk, eleve takarékosabb energiafelhasználást biztosíthatunk

A tervezés során el kell dönteni azt is, hogy az épület alápincézett legyen – e, ez is hozhat magával pozitív körülményeket

Lyukacsos szerkezetű égetett téglából épül (nem feltétel, lehet vályog is….stb.))

Kívül hőszigeteléssel van ellátva, belül többek között a falfelületekre gipszkarton kerül (nem feltétel)

A nyílászárók (legalábbis a fő falszerkezetekben) műanyag kialakításúak, megfelelő üvegezéssel (pl: kétrétegű páramentesített üveg)

A belső terek fűtése padlófűtéssel történik, a padlóburkolatoktól függetlenül (ez lehet kerámia, vagy erre a célra gyártott „szalagparketta”) Ebben az esetben nincs radiátor

Kiegészítésként készülhet a mennyezeten elhelyezett infra fűtőpanel

A fűtés, melegvíz előállítása történhet gázüzemű falikazánnal, vagy elektromos megtáplálású kazánnal, bojlerrel

Ehhez kapcsolódhat hőszivattyús fűtési rendszer is, vagy irodaépületek esetében távfűtés is.

(A távfűtés rendszerét ma már a rugalmas szabályozás jellemzi)

Ipari létesítmények esetén megoldható a biogáz üzemű rendszer, (gázmotor telepítése) tehát ezt alakítanak ki

Irodaépületek esetében van olyan hőszivattyús megoldás is, ahol szennyvízcsatornában áramló szennyvíz hőjét hasznosítják. Egy ilyen rendszer kialakításában magam is részt vettem.

Gyógyfürdők közelében az elhasznált melegvizet üvegházak, de használhatják közintézmények (óvoda…stb) fűtésére is. Ebben az esetben a legfontosabb a megfelelő szűrés kialakítása, mivel a gyógyvizek magas koncentráció mellett sokféle ásványi anyagot tartalmaznak

Lakások, lakóépületek és más építmények esetében is további technológiai igény a napelemek, vagy napkollektorok kiépítése és ezek integrálása. Ma egy átlagos családiházban egy napelemes rendszer kiépítése mintegy 2,0 – 2,5 mill. Ft-ba kerül. A kérdés magától adódik: hány db. havi villanyszámlát fizetünk ki ebből ? A napkollektoros rendszer telepítése valamivel olcsóbb.

Lakások esetén további feltétel, hogy csak olyan konyhai, fürdőszobai berendezések kerülhetnek beépítésre, amelyet a köznyelv csak úgy hív, hogy energiatakarékos

Ezzel kapcsolatban azt kell tudni, hogy a berendezéseknek saját PLC – vel (legalább is memóriával) kell rendelkezniük, amely optimalizálja a technológiai folyamatot (kombinált mosógép/szárítógép, beépített sütő, borhűtő…stb.)

És most jön a lényeg

Egy okos rendszer kiépítése esetén van egy olyan központi PLC egység, amely figyeli a felhasznált energiát és állandó információt küld az okostelefonra, szükség szerint valamely berendezést leállít túlzott energiafogyasztás esetén (pl: ha egyszerre megy a mosógép, szárítógép, sűtő, mosogatógép…stb.)

Ezt lehet fokozni még azzal is, hogy figyeli a család energiafogyasztását, a megszokottól eltérően figyelmeztető jeleket küld.

További megoldások közé tartozik az is, hogy energiatakarékos égők kerülnek beépítésre, amelyek szintén a PLC-re vannak kötve, tehát automatikusan kikapcsolnak

A PLC tudja azt is, hogy a napenergia mennyi energiát termel naponta, arról nem is beszélve, hogy a PLC egy laptophoz is csatlakoztatható, vagy okos telefonhoz és az Párizsban is lekérdezhető

A háziasszony megteheti azt is, hogy az előre sütőbe bekészített malacsült sütési folyamata mikor kezdődjön el, amig Ő a kocsiban ül és a csúcsforgalomba hazafelé tart

Egy épületben frisslevegős technológiát is beépíthetünk, amelynek lényege, hogy az épület minden helyiségében állandó hőmérsékletű friss levegő érkezik, ennek vezérléséhez is PLC tartozik

A családiházakat manapság kinti medencével látják el, ennek vizét csak is napelemes technológiával szabad felfűteni, a hozzá kapcsolódó szivattyúval, szűrővel együtt

Van olyan igény is, hogy a családiházban szauna kerül kialakításra, ez jelentős fogyasztó lehet. Itt is segít a napelem, vagy az infra szauna amely energiatakarékosabb.

A további megtakarítás akkor jelentkezik, ha saját kútról történik a vízvétel, azonban ez többnyire nem lehetséges

Azonban az kötelezően megoldandó, hogy a közművek esetében vételezési órák (vízóra, kerti vízmérő, szennyvízmérő, elektromos óra, gázmérő) legyenek felszerelve, amelyek online módon közlik a szükséges adatokat. Ezzel folyamatosan figyelhetjük a fogyasztás alakulását. (laptop, okostelefon)

Szólnom kell még az árnyékolási technológiákról, amelyek jelentős módon lecsökkenthetik a légkondicionálók fogyasztását. Egy automata üzemmódra beállított „redőny” magától tudja, hogy a nap melyik szakában, milyen állásban legyen

Természetesen, hogy még további műszaki megoldásokat lehetne felvetni – tűzvédelem, vagyonvédelem – az okosházakkal kapcsolatosan, Én megpróbáltam összegezni a legfontosabbakat.